A BALATONSZŐLŐSI

„ÁLOM-VÖLGY”

Egy túrázó geológus észrevételei,

a Balaton-felvidék egyik gyöngyszeméről.

Pongrácz László

geológus

Balatonszőlős, 2009. 05. 28.-30.

1  

   Alig  akad olyan táj,  hegy,  völgy,  vízmosás,  széles e Kárpát-medencében,  ahol meg  ne fordultam volna, az elmúlt két és fél évtizedben.  Gyalog bejártam Erdély,  Kárpátalja,  Fel-vidék minden pontját,  és egykori térképező geológusként,  Magyarország  valamennyi táj-egységét.  Különösen a Bakonyban és  a Balaton-felvidéken töltöttem sok időt,  még a  „ba-uxitos időkben”,  a  nyolcvanas évek  második  felében.  2009.  Májusában  éreztem  valami megmagyarázhatatlan késztetést, hogy újra felkeressem a Balaton-felvidéket. Olyan helyet kerestem,  amely még nem volt minden részletében  ismert számomra,  illetve  két  évtized után kissé megfakultak az emlékeim.  Így esett  a választásom Balatonszőlősre, mivel a Ba-latonszőlős, Hidegkút és a Koloska-völgy közti terület, az úgynevezett Felső-erdő, kevéssé volt ismert számomra.  Szállásra, a helyi Nótárius fogadót választottam.  A szállás,  ellátás, borkóstolás, kapcsán ezúton szeretnék köszönetet mondani Jurics Tamás Jegyző Úrnak,  és Mórocz Lászlónak.

  A címben jelzett „Álom-völgy”, nem más, mint a Balatonszőlős és Hidegkút községek kö-zött húzódó  Evetes-völgy.  Bár  a Balatoni Kék Túra útvonala érinti a völgy bejáratát,  köz-vetlenül  a patak,  a Hidegkúti-séd mellett csak  erdészeti földutak mennek.  Pedig, a völgy bejáratától  felfelé,  egészen  a  Tormán-hegy   nyugati  oldaláig,  mindkét  oldalt  meredek, karszt-szurdok  ejti ámulatba  a  kirándulót.  A  mélyzöld,  vastag mohával  benőtt,  kékes-szürke dolomit és mészkő sziklák se mindennapos látványt nyújtanak.  Különösen, hogy a környező völgyek jó része alacsony vízhozamú,  vagy éppen száraz, aszó-völgy.  A rendkí-vül bővizű,  hidegkúti források azonban,  egész évben kiegyenlített vízjárást biztosítanak a Hidegkúti-sédnek.  A zárt völgyben így megmarad a hűvös, párás mikroklíma, ami a szik-lákon létrejövő vastag moha-párnákat eredményezi.

Itt-ott,  a patak medrében  és az  erdészeti út mellett,  sok  a kihordott szemét,  ami nem túl szép „turista-látványosság”.  A Tormán-hegy  felé lehetne egy keletre kiágazó túraútvona-lat kijelölni,  a felhagyott kőfejtőknek,  majd  a sárga turistajelzésre térve,  onnan  a piros és zöld jelzésen át, a Recsek-hegyre (431m),  a Noszlopy Gáspár kilátóhoz.  A kilátóból lenyű-göző balatoni panorámában lehet  része a  kirándulóknak.  Visszatérve  az Evetes-völgybe, Hidegkút előtt , több földút is keresztezi a patak menti utat,  itt a patak mentén kell tovább haladni egyenesen,  és  beérünk a faluba.  A kereszteződéseknél érdemes  volna egy ismer-tető, útbaigazító táblát elhelyezni.  Hidegkút,  az egyik  legszebb fekvésű falu a környéken. A  település közvetlen közelében,  nem védett területeken,  számos helyen vannak a felszí-nen, olyan márgás kőzetek, melyek rengeteg ősmaradványt,  kagylót,  csigát, ammoniteszt tartalmaznak.  Ezek kora,  mintegy 250 millió év.  Érdemes volna  pár négyzetméternyi kis részt kijelölni a turisták számára,  mint gyűjtőhelyet.  Ez főleg a kisgyermekes családoknak lehet érdekes, új turisztika program, egyúttal helyi, turisztikai vonzerő növelő tényező. De Hidegkút nevezetességét is be lehetne kapcsolni a helyi vonzerők közé,  egy-két ivó-kút lé-tesítésével,  és tájékoztató  táblák kihelyezésével.  Hidegkútról  a zöld turistajelzés mentén, előbb egy  magaslatra érünk,  ahol  nagyszerű kilátás nyílik a településre,  majd a  Hegyes-mál (409m) északi oldalán, hangulatos erdőben vezet az út,  le a Hajagos-völgybe,  illetve a Balatonszőlős-Balatonfüredi útra.  A közútig tartó  erdei úton  érdemes a  lábunk elé nézni, mert sok,  szép színes  (lilás-szürke,  szürke,  barnás-vörös,  mély-barna,  sárga, stb.) tűzkő, kovakő kavicsok tűnnek elő. Ezek nyersen is szépek,  de csiszolva a Balaton-felvidék „drá-gakövei” lehetnének.

2  

A nagy kirándulás  vége felé,  érdemes  felmenni  a Penke-tetőnek,  a Kis-Gella déli oldalá-ban lévő  Papok Borozójához,  ahol finom ételek,  és helyi bor különlegességek  várják a fá-radt kirándulót, a Balaton egyik legszebb panorámájával.  Lehetne a legszebb, ha a 400 kiló voltos távfeszültségű vezetéket  a földbe helyeznék,  és  eltüntetnék  a  panoráma élvezetét csökkentő csúf vas-förmedvényeket, melyek a vezetéket tartják.

A Papok Borozójától alig fél óra sétával érkezhetünk vissza Balatonszőlősre.

   Ez, a Balatonszőlősről induló és oda visszatérő, egész napos kikapcsolódást,  kellemes ki-rándulást ígérő turisztikai program és látnivaló-,  élmény-csomag, jelentős vonzerő növelő tényezője  lehetne  Balatonszőlősnek,  a  hagyományos   borturisztikai  és   lovas-turisztikai szolgáltatások mellett, azokat kiegészítve.

Amire szükség lehet,  e turisztikai lehetőség meghirdetéséhez, kihasználásához, az egy-két millió forintból kivitelezhető, mely összeget, talán még megfelelő pályázati lehetőségek ki-használásával is elő lehet teremteni.  Miről lenne szó?  Először is,  a  Hidegkúti-séd völgyét és környékét meg kéne takarítani a szeméttől. Túra-útvonalat kijelölni, és útjelző, valamint tájékoztató táblákat készíttetni és elhelyezni.  Hidegkúton a gyűjtőhelyet kijelölni,  ehhez a területet megvásárolni és azt  gyűjtőhellyé kialakítani,  valamint az említett ivókutakat lét-rehozni.  Balatonszőlősön  pedig  a  központban,  az  emlékmű  közelében lehetne  egy  na-gyobb, több nyelvű tájékoztató táblát elhelyezni,  mely felhívja a turisták figyelmét  a helyi és környező turisztikai program és látnivaló kínálatra,  valamint  az egyes borturisztikai és lovas turisztikai szolgáltatásokra.  Végül ami nem nélkülözhető, több nyelvű, színes szóró-lapokon is ismertetni a fent leírtakat, és az egész balatoni régiót ellátni vele.

   Ezek csak egy öko-és geo-turisztikában jártas, geológus észrevételei. De konkrét szakmai munkákkal,  a tervezéstől a pályázatíráson át a megvalósításig,  és a konkrét fizető-vendég szervezésig állok rendelkezésére,  az érintett településeknek és a turizmusban érdekelt vál-lalkozóknak.